Szimpatikusnak tűnt, hogy laikus asszonyok segédkeznek a szülésnél, de akkor még nem ismertem egyet sem. Lilla lányom viszont már Zsuzsa (dúla) közreműködésével született. Vele beszélgettem három év távlatából a dúlaságról.

Ki vagy mi az a dúla?

A dúla szülés körüli asszonytársi segítő. Laikus, nincsen egészségügyi végzettsége. A dúla vagy doula az ókori görög nyelvből került át hozzánk, azt jelenti: szolgáló, szolgálat.

A 20. század végén Amerikában kezdték ezt a nevet használni azokra az asszonyokra, akik laikusként azt érzik feladatuknak, hogy folyamatos érzelmi és fizikai támaszt nyújtsanak a várandós nőknek, és a babavárás, a szülés és a gyermekágy idején tapasztalataikkal segítsék asszonytársaikat.

Otthon vagy a kórházi szülésnél segít?

Magyarországon először otthonszüléseknél jelentek meg a dúlák, ám mivel a magyar nők 98%-a kórházban szül, ezért a magyar dúlák is túlnyomó többségben kórházi szüléseknél segédkeznek.

Mennyire ismert ez manapság a várandós nők körében?

Egyre ismertebbé válik maga a név és a szolgálat. Ez annak is köszönhető, hogy akik már szültek dúlával, azok általában nagyon pozitív tapasztalatokról számolnak be. Hiszen a dúla egyetlen és legfőbb feladata, hogy az anya kényelméről, jóllétéről gondoskodjon – hiszen ha a vajúdó nő a lehető legnagyobb biztonságban érzi magát, akkor képes igazán engedni, hogy a szülés ereje magával sodorja, és így minél simábban, minél magabiztosabban birkózzon meg a vajúdás feladatával. S ha az anya jól érzi magát, azt a baba is tudja, így neki is könnyebb.

Te mikor, hogyan, miért lettél dúla?

2004-ben végeztem el a dúla-alapképzést a Magyarországi Dúlák Egyesületénél. Azóta folyamatosan részt veszek különféle, a témát érintő továbbképzéseken, hogy frissítsem és bővítsem a tudásomat. S hogy miért lettem dúla? Mert erre vitt az út. Mert ez a hivatásom: szüléseknél segíteni – huszonöt évembe beletelt, mire rájöttem, de megérte a keresést.

Hadd meséljek el egy történetet, ami az utolsó lökést adta. Egy napon egyik kedves munkatársnőm sírva jött be az AFP-vizsgálat után, és elmondta, hogy épp most közölték vele a klinikán egy ötperces vizit keretében, hogy az eredmény alapján a babája lehet, hogy szellemi fogyatékos lesz, és ha gondolja, még elvetetheti. „Viszontlátásra. Kérem a következőt!”

Ott állt ezzel a hírrel, teljesen magára hagyva. Hogyan hagyhat magára az egészségügy ebben a helyzetben ilyen kegyetlenül egy anyát? Semmit nem mondtak a további lehetőségekről, a vizsgálat tévedési arányáról, de főként: senki nem fogta kézen ezt a fiatal nőt, és ült le vele egy kicsit, hogy emberileg támogassa a nehéz helyzetében. Hol marad az emberség?!

A szóban forgó baba egyébként megszületett, és teljesen egészséges, azóta már iskolába jár. Nekem pedig, ha visszagondolok arra, hogy mi adta a végső elhatározást, ez a tapasztalat jut eszembe. Azóta számos nagyszerű emberrel találkoztam, akik az egészségügyben dolgoznak, és tudom, hogy az ő helyzetük is mennyire kétségbeejtő, hogy erejükön felül dolgoznak.

Ilyen helyzetben dúlaként kézen tudom fogni az anyát, információkkal látom el, elmondom, hogy a vizsgálatnak bizony igen nagy a tévedési aránya, össze tudom kapcsolni más anyákkal. Nagyon fontos még, hogy a dúla sohasem hoz döntéseket az anya, a család helyett, hanem abban igyekszik támogatni őket, hogy minél nagyobb tájékozottság birtokában maguk hozzák meg a saját életüket, gyermekük fogadását érintő döntéseket.

Miben kérik a legtöbb segítséget az anyukák?

Változó. Van, akinek nehéz a várandóssága, sok fizikai problémája adódik. A dúláknak vannak természetes megoldások a tarsolyukban a várandóssági panaszokra. Van, aki úgy érzi, a környezetét nem akarja untatni azzal, hogy minden gondolata a babavárás körül forog, mégis szüksége van valakire, akiről tudja, hogy szívesen hallgatja. Erre is kiváló egy dúla. Van, aki szeretné feltérképezni a szüléssel kapcsolatos lehetőségeit, vagy a szülési terve összeállításához kéri a segítséget. Más tudja, hogy nem lesz segítsége a gyermekágyban, és erre szeretne felkészülni. Olyan is van, hogy az apa nem lesz benn a szülőszobán, de a kismama egyedül sem szeretne maradni. Az is gyakori, hogy arra kell a dúla, hogy az apát „képbe hozza”: hogyan is tud ő majd ott hatékonyan segíteni.

Te is úgy érzed, hogy alapvetően félelem övezi főként az első szülést?

A szülés határátlépés. Beavatás. Nagyon fontos minden nő életében. Nemcsak az első szülés, hanem mindegyik. Természetes, hogy félünk. Az egész valami misztikus homályba burkolózik. Az ismeretlentől való félelem nem feltétlen rossz dolog: előre is vihet. Fontos azonban, hogy legyen valaki az anya mellett, akinek van tapasztalata abban, ami a szülőszobán történik, és aki kész is rá, hogy részletes és türelmes választ adjon a kérdésekre. Ebből tud biztonságérzet épülni, amely nélkülözhetetlen a vajúdáshoz.

Veled általában mennyire működnek együtt a kórházi szakemberek?

A kórházaknak van saját protokolljuk, belső szabályaik, amelyek szerint dolgoznak. Én, mint dúla, ezen a területen vendég vagyok. A döntéshozásba nem szólok bele, de a kommunikációt segíthetem a kismama és a személyzet között. A szabályokat éppúgy be kell tartanom, mint akárki másnak.

Egyébként általában pozitívak a tapasztalataim. Vannak vidéki kórházak, ahol nem tudják, ki a dúla és mit csinál, ezért elutasítóak. Sokszor az az indok, hogy nincs hely az apa mellett a dúlának is. Ám lassan egyre több helyen látható a szemléletváltás e téren. A kórházak is megtapasztalják, hogy gyakran rövidebb a szülés, kevesebb a komplikáció, ha dúla is segíti a kismamát, és a gyakorlatban kiderül, hogy nem zavarjuk egymást az egészségügyi személyzettel. Persze ahhoz, hogy kiderüljön, először ki kell nyílni a szülőszoba ajtajának…

Amikor a kismama gondozását végzők is nyitottak a dúlás szülésre, akkor nincs gond a jelenlétemből. A legtöbb esetben a szülést megelőzően megpróbálunk megszervezni egy olyan találkozást, amikor a kismama, az orvos, ha van választott szülésznő, akkor ő is, és én, a dúla megismerkedünk egymással. Ilyenkor az orvosnak is lehetősége van az őt foglalkoztató kérdéseket feltenni, elmondani, hogy ő hogyan szeret dolgozni, esetleg mit vár el tőlem, vagy milyen szabályokra kell odafigyelni az adott intézményben. Ha ilyen találkozásra nem adódik mód, akkor is kérni szoktam a kismamákat, hogy beszéljék meg az orvosukkal, hogy dúla is jelen lesz a szülésüknél.

Mit tapasztaltál az apás szüléseknél, mennyire tud a szülő nőnek segítségére lenni a párja?
A férfiaknak nagyon nehéz megérteni és elfogadni, hogy a vajúdás „történik”, anélkül, hogy „csinálni” kellene. Az apa akkor tud egy vajúdásnál hathatósan a párja segítségére lenni, ha megérti, hogy a jelenléte a fontos. Lehet, hogy az anya órákon keresztül csak a párja mellkasának támaszkodva szeretne ülni a kontrakciók közben, vagy a nyakába kapaszkodni. Vagy csak ott tudni őt a sarokban egy sámlin, mert ez rettentően fontos!

A szülés után mennyi ideig tudod/célszerű figyelemmel kísérni baba és mama sorsát?
Általában két hét a közvetlen gyermekágy, és hat hét elteltével ritkul meg a rendszeres kapcsolattartás (eddigre alakul ki az új jövevénnyel kiegészült család életének ritmusa) – de ez ismét az egyéni helyzet függvénye.

Ki veheti igénybe a szolgáltatást?

Bárki, aki babát vár vagy babát tervez, esetleg frissen szült, és a gyermekágyban van szüksége segítségre.

Hol érdeklődjön az, aki szeretne dúlával szülni?

Dúlakeresésben tudnak segíteni a Magyarországi Dúlák Egyesületénél (Module), a TAVAM-nál, és a Várandóskönyvtár szerkesztőségében (www.portal.szuleteshete.hu).

Jómagam Csongrád megyében és Bács-Kiskun megyében vállalok szüléskísérést.

Vég Erzsébet