Mindenben Cikkekben Fórumban Szerző

2010. 09. 04

Alkotonők.hu >> DR. LISZIEWICZ JULIANNA – AZ AIDS TAPASZ FELTALÁLÓJA

Utazó Szakácskönyv




Ákos fotói

Hírlevél

Szavazás

Milyen a weblap?
	Tetszik, sok jó tartalom.
	Jól néz ki, de kevés tartalom.
	Nem tetszik!
	Vissza sem jövök!

DR. LISZIEWICZ JULIANNA – AZ AIDS TAPASZ FELTALÁLÓJA
Közel egy éve már, hogy találtam egy „beszélgetős” műsort az MTV-n.

 

Több híres ember szerepelt a meghívottak között, akik a gazdasági válságról és az esetleges megoldási lehetőségekről cseréltek eszmét. Köztük volt Dr. Lisziewicz Julianna gyógyszerkutató is. Hihetetlen lelkesedése, tenni akarása, elkötelezettsége átsütött a képernyőn.

 

Elhatároztam, hogy mindenképpen találkozni szeretnék vele. Ez tegnap sikerült is és mondhatom, nem csalódtam. A magánéletéről nem akart beszélni, mert szerinte az embereknek az az érdekes, amivel foglalkozik, és amire az életét feltette. Magánemberként is ez (a gyógyszerkutatás és a gyógyítás) az élete. Legutóbb az AIDS tapasz kapcsán hallottunk róla.

 

Úgy tudom, sportolóként is szép sikerei voltak. Hogyan lett a reménybeli kosárlabdázóból gyógyszerkutató?

Én sem gondoltam volna… Sajnos, illetve ma már azt mondom szerencsére megsérült a térdem és át kellett értékelnem az addigi életemet. Új pályát választani, ezért a Műegyetem biológus-mérnök szakára jelentkeztem és el is végeztem. Közben persze érdeklődtem az orvosi pálya iránt is. Később Göttingenbe költöztünk a férjemmel, de sehol sem kaptam munkát egészen addig, amíg a szomszéd nénim javaslatára megkerestem Kramer professzort a Max Planck Intézetben. Próbaidőre felvett a professzor és én elkezdtem az „élesztők sejtciklusának” vizsgálatát, majd másfél év alatt megszereztem a doktori fokozatot.

 

Mikor és hogyan került az Egyesült Államokba?

Pályáztam egy ösztöndíjra és azt megnyertem. Vagyis „saját” pénzből mentem ki és kezdtem el dolgozni a National Institute of Health – ben. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy abban a laborban az adott témáról (élesztők sejtciklusának vizsgálata) én tudtam legtöbbet. Már akkor is olyat szerettem volna csinálni, aminek a gyógyításban. Hallottam az AIDS-ről és szerettem volna ezzel foglalkozni úgy, hogy a sejtekbe géneket akartam juttatni, ezzel gátolva meg a vírus szaporodását. Ezzel a dologgal azonban csak hétvégén és éjszaka foglalkozhattam, mert a laborban megmondták, mit kell kutatni nap közben. Ennek ellenére szép eredmények mutatkoztak, így hát jelentkeztem Robert Gal híres AIDS kutatóhoz. Ő először azt mondta, hogy valami normális dologgal foglalkozzak, de azért én folytattam a már megkezdett munkámat. Abban az időben kezdődtek a génterápiával kapcsolatos vizsgálatok, e körül forgott minden. Már azt hittem, meg is feledkezett rólam Gall, de aztán hat hónap múlva behívatott és (ekkor beszéltünk második alkalommal), és kinevezett az Antivirális Osztály vezetőjévé. Hat évet dolgoztam ott összesen. Aztán pedig úgy gondoltam, hogy, Galló nélkül szeretném folytatni a munkát.

 

Miért pont tapasz?

Azt kell tudni, hogy az immunválaszra specializált sejtek a bőrben vannak, ezek viszik el az információt a nyirokcsomókhoz, és ott keletkezik az immunválasz, ha egy baktérium vagy vírus bekerül a szervezetbe. Tehát a tapasszal lehet leggyorsabban és legoptimálisabban kiváltani egy ilyen válasz reakciót.

 

Mikor kerülhet forgalomba a DermaVir?

Úgy érzem, hiba volna jóslásba bocsátkozni. Tény, hogy lezárult a kísérlet II. fázisa és előttünk áll még a III. De nyílván függ az engedélyezési procedúrától, pénztől és még sok mindentől. Félek, hogy hiú reményt keltenék az érintettekben, ha időpontot mondanék. (Egy gyógyszer kifejlesztésénél az állatkísérletek után az I. fázisban viszonylag kevés emberen tesztelik a szert, majd a II. fázisban már 20-30 emberen. Mindegyiknél fő cél a biztonságosság. A III. fázisban már több száz vagy ezer páciensen). Ha a fázis III. is jól sikerül, akkor kezdődhet az engedélyeztetési procedúra. (egy ilyen kísérletből egyébként 1:1 000 000-hoz lesz ténylegesen gyógyszer).

 

Miből finanszírozzák a kísérleteket?

Vannak befektetőink és nyertünk egy pályázatot, amit az Innovációs Alap (NKTH) írt ki. A mostani klinikai eredményeinkkel a kezünkben keresünk egy partnert, egy nagy gyógyszergyárat, a további és a vizsgálatok elvégzéséhez.

 

Jól tudom, hogy haza költözött az USA-ból? Miért?

Igen, itt van Magyarországon az egész labor. Itt folyik a kutatás és a fejlesztés. Először Európában gondolkoztam, de aztán az öcsém hatására haza jöttem. Szerettem volna a tapasztalataimat itthon kamatoztatni. Ráadásul annyit köszönhettem ennek az országnak, valahogy szerettem volna „honorálni” mindezt. És még azt is éreztem, hogy a nehézségek ellenére példát kell mutatnunk a sok okos, lelkes, tehetséges fiatalnak, Igenis meg lehet valósítani Magyarországon is az álmunkat! Igaz, a bürokrácia borzalmas. De akkor is. Mindent meg lehet csinálni ebben az országban, csak akarni kell. Nekünk talán sikerül megmutatni, hogy itthon is lehet innovatív és gyógyszerfejlesztést végezni.

 

Azt olvastam, hogy a tapasz más betegségek kezelésére is alkalmas lehet később.

Igen. Folynak a kísérletek az

 

a.)    allergia területén (Szegedi Egyetemmel együttműködve),

b.)    a Clamydia (Ez egy olyan fertőzés, olyan korokozó, ami szexuális úton terjedhet, s a szülés kapcsán az újszülöttet is megfertőzheti. Általában a méhnyakban és a húgycsőben fordul elő ez, és ott gyulladást tart fenn.) kutatásban (SOTE-vel együttműködve) – van olyan feltevés ugyanis, hogy ez szerepet játszhat az érelmeszesedésben.

c.) méh-nyak rák területén is. A rák kialakulását, gátló vakcinát szeretnénk kifejleszteni.

 

Olyan lelkesedést és tenni- akarást láttam a múltkor az arcán az MTV műsorában, hogy nem tudom kikerülni a kérdést. Ön szerint hogyan/mivel lehetne előre mozdítani Magyarország gazdaságát? Hogyan érhetnénk el, hogy az átlagembernek is több fizetése és jobb élete legyen?

Először is nagyon fontos a pozitív hozzáállás és a kitartás. Ezt hiányolom leginkább a magyar lakosokból. Nagyon könnyen feladják az emberek, ha nehézségekbe ütköznek. Én mindig a jót keresem egy dologban, nem azt, ami rossz, vagy ami nem működik. Másodszor, ha valami nem jól működik, azon változtatni kell. Nem kell és nem is szabad belenyugodni, ha valami nem jól működik, hanem meg kell javítani. A cégalapítás vagy az adóbevallás pl. nagyon bonyolult Magyarországon (Európában is), ezt véleményem szerint jóval egyszerűbben is meg lehetne oldani. Úgy látom, hogy itthon megijednek az emberek a költséges dolgoktól (pl. gyógyszerfejlesztés) és elmegy a kedvük attól, hogy saját innovatív céget alapítsanak.

 

Ezen kívül alapvetően 3 nagy problémát látok Magyarországon: az egyik a betokosodás. Vagyis, ragaszkodnak az emberek régi, már nem működő elvekhez. Észre kell venni, ha valami már nem működik és megérett az idő a változásra. A második a bürokrácia. A harmadik pedig az, hogy Magyarországon mindenki abból indul ki, hogy a másik nem becsületes és a becsületes embereknek állandóan bizonygatni kell ennek az ellenkezőjét. Amerikában mindenki abból indul ki, hogy a másik becsületes. Az igaz, hogy ha valaki mégis csal, azt keményen megbüntetik. Azt gondolom, hogy hinni kell magunkban, hinni kell az innovációban és ez már fél siker!

 

Tényleg: az Ön számára mi a siker?

Az, hogy ha emberek gyógyulnak meg attól a gyógyszertől, amit kifejlesztettünk.

 

Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert kívánok!

 

Vég Erzsébet

 

xHirdetés